Teszteltük- Vuk játszótér

Tervek

A nyári terveink között szerepelt a játszótérturizmus. Mivel a kicsi is már nagyobb és csak 100 méterenként kell 5 métert cipelni, a gyerekes bérletet is megcsináltattam, így bátrabban vállalkozom a gyerekekkel távoli játszóterek felfedezésére.

A Google keresőben több talált is feljött a budapesti játszóterek címszóra. Mivel a Gellért-hegy a terveink között szerepelt, a Vuk játszótér felé vettük az irányt.

Előző este megterveztettem a géppel az útvonalat és azon agyaltam, a játszótér felé, vagy hazafelé másszuk-e meg a hegyet. Végük úgy döntöttem, a Gellért-tér felől közelítünk.

Utazás

Már az óda út is izgi volt, mert most utaztunk először a 4-es metróval. A lányom amennyire várja a mozgólépcsőzés okozta izgalmat, annyira fél is tőle. Több mozgólépcső volt, mint amit ígértem, de eljutottunk a Kálvin téri megállóba. Rám nyomasztólag hatott az a hatalmas föld alatti hodály, tisztára egy űrös filmben éreztem magam. Az izgalmakat tovább fokozta a vezető nélküli szerelvény. A Gellért-téri megállóból lifttel mentünk a felszínre, így fogalmam sincs, hány mozgólépcső visz fel, biztos ezer.

Gellért-hegy

Miután a kéregetős bácsi tőszomszédságában ittunk egy kis vizet, nekivágtunk az emelkedőnek.

A GPS-nek hála egész jól irányba álltunk, mert a sétautak nem igen voltak kitáblázva. Az emelkedőn csökkent a fiam tűrőképessége, így 50 méterenként cipeltem 10 métert, de azért haladtunk.

Persze rögtön belebotlottunk a csúszdaparkba, ahova nem szerettem volna menni, így eltartott egy ideig, míg hallomásból felszedett horror sztorikkal sikerült rávennem őket a továbbhaladásra.

A kilátás kárpótolt a Gellért-hegy kicsit elhanyagolt közegéért. Fotót készíteni nem volt időm, mert a pihenőt kihasználva a fiam turbó sebességgel elrohant hegynek fel. Csak azért nem vetettem magam utána, mert tudtam sokáig nem bírja az iramot.

Cerka-firka játszótér

Mikor már éppen eltévedtünk, belefutottunk a Cerka-firka játszótérbe és megpihentünk egy kis játék erejéig.

Élőben kevésbé váltotta ki belőlem a farkasverem-érzést az égnek meredő színes ceruzák látványa.

A gyerekeim összevissza rohangáltak a játékok között. A lányomnak leginkább  az óriás hordó tetszett. Ennek láttán majdnem elmeséltem Szent Gellért legendáját, de inkább magamban tartottam. A forgó bilitől mindketten úgy tántorogtak, mint a részegek.

Én leginkább a földbe mélyesztett ugrálót próbáltam volna ki! Elhatároztam, ilyen gumitéglás aljat szeretnék a kerti gyerekbirodalomba!

A pisilést inkább egy közeli bokorban végezték el a srácok, a mobil wc nem keltett jó benyomást.

Tovább indultunk a céljátszótér felé, persze egy sehol pad helyen, az út szélén jött rá a gyerekekre, meg rám is az ehetnék, így letelepedtünk és megebédeltünk. A sülthusi-csíkok, nyers zöldségek jó választás volt, mindenki megtalálta a maga számítását.

Már mindjárt ott vagyunk, biztattam őket leérve a hegy túloldalán. Közben bezsebeltem a lányomtól egy bókot, mikor útbaigazítottam egy turistát, szerinte nagyon menő angolsággal.

Vuk játszótér

Mikor már épp eltévedtünk, megláttam a zöldségest, igen, amit a Google képmellékletében láttam a játszótér képei között. Megérkeztünk Vuk varázslatos birodalmába. Gyerekek feledve fáradságukat a játékok közé vetették magukat!

Én is leroskadtam volna egy árnyékos padra, mert az akadt bőven, de ismeretlen terep lévén, inkább követtem a sarjakat. Szeretem a kerítéssel körülvett játszótereket, így csak azt kell figyelnem, nehogy az ajtón slisszoljon ki a fiam.

Volt anyuka-gyerek hinta, amiben egy jót hintáztunk hárman. Nekem nagyon tetszettek a rókalyukra hajazó járatok és csúszdák, a gyereke is élvezettel mászkáltak benne.  Az állatszobrok is mászhatók.  Gyorsan megnéztem a neten, hogy hívják a többi szereplőt, így villogtam a gyerekeknek. A játszótér körüli rajzfilm-képek, meg a szobor állatok alapot adtak egy kis mesélésre.

 

A játszótérrel szemben van a Füge bolt , ahol jól befagyiztunk. Még magamnak is találtam ilyen-olyan mentes fagyit. Itt tudtuk használni a mosdót, mert a játszótéren nem volt.

Megkezdtük az ereszkedést a hegyről a Hegyalja út irányába, onnan már pikk-pakk 1 óra alatt otthon voltunk.

 

Ti is lelkes játszótérturisták vagytok?

 

Szép napot!

Eszti