Süssünk sütit!
A gyerekeim nagyon szeretnek ténykedni a konyhában.
A fiam imád az alapanyagokban turkálni. A lányom sokat segít a főzésben egészen kicsi kora óta. Ahányszor megyünk a férjem mamájához, ő mindig készül valamivel, amit közösen lehet gyúrni, nyújtani, szaggatni.
Nálunk a közös sütés egy kedvelt program, így az őszi szüneti bakancslistánkba is felkerült a közös konyhai móka.
Lássuk a receptet!
Az eredeti receptet egy újságban találtam, sajnos már nem tudom, melyikben. Amit itt olvashattok, az már az én variációm:
Így készítettem:
Mióta van mérlegem , szeretek mindent pontosan kimérni, de muszáj valamiben spontánnak lennem. Most a lisztekkel játszottam.
- A vajat kicsit megolvasztottam, összekevertem a cukorral, MÉZZEL* és a tojással. Alaposan elkevertem, vagyis nem én, hanem Grini, a robotgépem.
- Egy másik edényben összekevertem a LISZTET*, sót, sütőport és a fahéjat.
- A lisztes keveréket beleöntöttem a mézes masszába és jól összekevertettem a géppel.
- Kézzel egy gombóccá gyúrtam. Nekem kicsit lágy lett, így betettem a hűtőbe, hogy kicsit dermedjen össze. Tehetsz hozzá még lisztet is.
- Addig elővettem a tepsiket, kibéleltem sütőpapírral. A gyerekek kiválasztották a kiszúróformákat. Elővették a nyújtófáikat, beliszteztük a munkalapot.
- Kb. negyed órát hagytam a tésztát a hűtőben. (Az eredeti receptben nincs benne ez a hűtős kitérő.)
- A tésztanyújtás előtt bekapcsoltam a sütőt 180 fokra, légkeverésesen.
- A tésztát szétosztottam a két gyerek között. Mindeni a maga gombócát nyújtotta és szaggatta. JÓL LISZTEZZÉTEK BE a tészta alatt, hogy ne ragadjon le!
- Szaggatás után a sütőpapírra raktuk és aranybarnára sütöttük* a formákat. A tepsiben hagytam kicsit hűlni, mert először nagyon puha. Miután kicsit kihűlt, tálra tettem.
Tapasztalataim:
- A MÉZET Monori Attilától szoktam venni. Tőle tanultam, hogy a mézes süteményekhez a napraforgó méz a legjobb. (Na, most pont az nem volt itthon, ezért kicsit lágy lett a tészta.)
- A 250 grammnyi LISZTET búzafinomliszt, rétesliszt és graham liszt keverékéből készítettem. (Érzésre, bocsi!)
- A harmadik tepsinél nagyon hamar aranybarnára sült a süti.
