Úgy vártam az őszi szünetet, mint egy falat kenyeret! Olyan vágyálmok lebegtek a szemem előtt, hogy nem kell korán kelni, egész nap a gyerekekkel leszünk, a férjem is szabadságon lesz. Előre megterveztem, miket fogunk csinálni,hogy tartalmasan töltsük együtt az időt. Végre együtt lehetünk, azt csinálunk, amit akarunk, nincsenek kötöttségek, nincs iskola. Ehhez képest mi a nagy büdös valóság? A középső gyerekem nincs…
